ALTERNATÍV OKTATÁS - MI FÁN TEREM A WALDORF ISKOLA?

Bizonyára vannak információink arról, hogy miben másak a Waldorf intézmények. Szöveges értékelés jegyek helyett, epocha, szülői estek, euritmia, tanulás tankönyv nélkül – hogy csak néhányat emeljünk ki a Waldorf pedagógia jellemzői közül. No de hogyan is működik ez a mindennapokban?

A WALDORF ISKOLÁK TÖRTÉNETE

A Waldorf pedagógia egy emberközpontú pedagógia megközelítés, melynek atyja az osztrák polihisztor Rudolf Steiner. Sokan úgy gondolják, ez is csak egy új hóbort, tiszavirág életű kezdeményezés, holott az első Waldorf iskola közel 100 éves (!) múltra tekint vissza, és a németországi Stuttgartban 1919. szeptember 7-én nyitotta meg kapuit. Az intézményt elsősorban a Waldorf Astoria cigarettagyár dolgozóinak gyermekei számára hozták létre.

Magyarországon Budán, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára saját házában kezdte meg működését az első iskola 1926 szeptemberében. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével jöhetett létre az első magyarországi kétnyelvű magániskola- a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. Az intézmény 1933-ig folytathatta a működését, mivel a tanárok nagy részét hazahívták Németországba, miután Hitler hatalomra került.

Hosszú évek múltán 1989-ben a Pesthidegkúti Waldorf Iskola megalakulásával kelt újra életre hazánkban a Waldorf oktatás. Jelenleg 53 óvoda, és 40 iskola várja a gyerekeket. Ezekről az intézményekről részletes listát a Magyar Waldorf Szövetség honlapján lehet elérni. A Waldorf-intézményeket a szülők igénye hívja életre - úgy világszerte, mint Magyarországon-, és összhangban állnak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, valamint az Európa Parlament határozatában lefektetett alapelvekkel.

A WALDORF PEDAGÓGIA FELADATAI ÉS ALAPELVEI

Ez a felfogás és pedagógia mélyen tiszteletben tartja a gyerekek és családjuk vallásos, és egyéb meggyőződését, illetve a különböző nemzeti kultúrák sajátosságait is. Teszi mindezt úgy, hogy megteremti azt a miliőt, mely a gyermekek érzelmi biztonságát és szellemi szabadságát biztosítani tudja. Rudolf Steiner szerint az oktatásnak a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie.

A Waldorf intézményekben (óvodákban, iskolákban) egyforma hangsúlyt kapnak azok a tevékenységek, melyek a testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztését szolgálják. Ezt úgy valósítják meg, hogy a művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés együtt van jelen a mindennapokban, így egy időben történik „a szív, a kéz és a fej”. A tantervi órakeret 1/3-1/3-1/3 arányban szerepelteti a fejlődést segítő tantárgyakat. A motoros-finommotoros fejlődést („kéz”) segíti az euritmia, a Bothmer-gimnasztika, formarajz- és szabadkézi geometria, kézimunka óra, kézművesség, valamint a gyermekek alkatának megfelelő sporttevékenység. A lelki-érzelmi fejlődést („szív”) segítik a következő tárgyak: festés, rajz, agyagozás, drámaóra, euritmia, ének-zene, és a gyermek érdeklődésének, alkatának megfelelő hangszeren való zenetanulás. A közismereti tárgyak keretén belül valósul meg a gondolkodás fejlesztése („fej”). Ennek folyamatában a gyerekek megtanulják, hogy hogyan lehet a praktikus tapasztalatokat és a gondolatokat összekapcsolni, bizonyos dolgokat rendszerben, összefüggéseiben látni és megfigyelni, illetve az elvont gondolatokat megvalósítani.

A Waldorf pedagógia maximálisan figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, és az adott életszakasz fejlődési törvényszerűségeit. Célja, hogy neveléselméletével, és módszerével a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődését támogassa. Tudják, hogy a képességek kibontakoztatása akkor lehet a legteljesebb, ha mindennek elegendő időt hagynak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy- egy képesség fejlesztése 3-4 hetes intenzív szakaszban történik (főoktatás), majd ezt egy nem annyira intenzív fenntartó-gyakorló fázis követi a gyakorlóórák keretében. Ez az idő éppen elegendő arra, hogy a megszerzett készségek-képességek megszilárduljanak az idegrendszerben, és a későbbiekben erre az alapra lehet majd „építkezni”. Éppen emiatt az iskolákban az alsó szakaszban (1-4. osztály) lassabb ütemben haladnak a számtan, illetve az írás-olvasás tanulásával.

Ez a módszer a gyermekek fejlődésében - az életkori adottságok tekintetében - három fő szakaszt különböztet meg. A gyermek korai éveiben a felfedező, gyakorlati tevékenységek, és a kreatív játékot támogató környezet biztosítása van a központban. A következő szakaszban - az általános iskolában- előtérbe kerül a tanulók művészi kifejezőképességének, és szociális képességének fejlesztése. Mindezek által fejlődik az analitikus és kreatív gondolkodás is, mely stabil alapot ad a következő szakasznak.  A kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak a középiskolában. Itt érik be tulajdonképpen az előző két szakasz munkája, és teljesedik ki a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálása.

A magyarországi Waldorf iskolák egyazon, saját maguk által kidolgozott kerettanterv alapján dolgoznak. Ebben részletesen leírják, hogy a különböző évfolyamokon az adott tárgyak tanítása hogyan történik, mik a konkrét fejlesztési célok, követelmények, várható eredmény, óraszám stb.

MIÉRT KÜLÖNLEGESEK A WALDORF OSZTÁLYOK?

Ezekben az iskolákban minden egyes osztálynak saját osztálytanítója van, aki nyolc éven keresztül elkíséri a tanulókat. Általában a reggeli főoktatást (anyanyelv, történelem, embertan, állattan, kémia, matematika) ő tartja, illetve szakórát is tarthat, ha az a képesítésének megfelel. A tanító folyamatos kapcsolatban áll a szülőkkel, számukra havonta szülői estet tart, így rendszeres bepillantást ad az osztályban történő folyamatokba. A szülők aktív résztvevői az iskolai életnek, hiszen az iskola eleve az ő elhatározásukból jön létre. A pedagógusok partnerként tekintenek a szülőkre, és a gyerekek nevelését közös ügynek és feladatnak tartják. Az iskolák fenntartói a szülői kezdeményezésre alapított, és a közösség támogatásával működtetett nonprofit alapítványok, egyesületek.

A hagyományos iskolákkal szemben a Waldorf iskolák törekszenek arra, hogy az osztálylétszám 25-30 fős legyen. A relatíve nagy osztálylétszám a társadalmi sokszínűséget kívánja modellezni, mely lehetőséget biztosít a tanulóknak az osztályon belüli gazdag szociális kapcsolatrendszer kialakítására. Az első osztályok kialakítása a leendő osztálytanító, és az iskolában tanító tanárok közös feladata, és nagy hangsúlyt fektetnek többek között a nemek megfelelő arányú elosztására.

DE MI IS AZ AZ EPOCHA, ÉS HOGYAN LEHET ÉRTÉKELNI JEGYEK, TANULNI TANKÖNYVEK NÉLKÜL?

A Waldorf intézmények egyik alapvonása, hogy elsősorban nem a gyerekek tanulmányi eredményességére fókuszálnak, hanem a tanulók minél teljesebb személyiségfejlesztésére. Éppen ezért az iskola rendszeresen szóbeli és szöveges írásbeli értékelést ad a gyerekek fejlődéséről. Ez az értékelés bemutatja a tanévi munkát, és általánosságban a gyermek fejlődését, illetve tárgyanként részletesen is leírja a tanuló teljesítményét. Ez a fajta értékelés sokkal árnyaltabban tudja bemutatni a tanulót, mint az érdemjegyek 1-5-ig tartó skálája, arról nem is beszélve, hogy sokkal motiválóbb, és személyre szabottabb is – jellegéből adódóan. Felmenő rendszerben a szöveges értékelés kiegészül százalékos értékeléssel (10—11. évfolyam), illetve ezt követően érdemjegyekkel, így a továbbtanulásnál semmiféle hátrányuk nem származik a tanulóknak abból, hogy nincsenek jegyeik. A hagyományos rendszerektől eltér az is, hogy a gyerekek a 12. „Waldorfos” évfolyam és vizsgák után még az iskolában maradnak további egy évig. A 13. évfolyam az állami érettségire és a felvételire való felkészülésről szól. Az érettségi, felvételi statisztikák, és a tapasztalatok alapján a továbbtanulást választó diákok ugyanúgy megállják a helyüket a felsőoktatásban, mint a hagyományos oktatási rendszerben tanulók.

Az oktatás a Waldorf iskolákban roppant tudatosan megszervezett tevékenység. Ezt a tudatosságot szolgálja az is, hogy a logikailag összetartozó elemeket tömbösítve tanulják a gyerekek. „Az epochális óraszervezés elősegíti, hogy a tanulók jobban el tudjanak mélyedni a tananyagban, figyelmük, érdeklődésük tartósan egy-egy területre fókuszáljon, illetve lehetővé teszi, hogy több szempont alapján, különböző megközelítésben, változatos eszközökkel és munkaformákkal járjanak körbe, sajátítsanak el egy-egy témakört”. (forrás: wikipédia)

A Waldorf iskolákban a tanítás záloga a tanár, nem pedig a tankönyv. A tanár az, aki az osztály dinamikáját ismeri, és pontosan tudja, mi fog működni az adott gyerekcsoportnál. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem forgatnak könyveket a tanulók, sőt: a szöveggyűjtemények, szótárak, atlaszok rendszeresen előkerülnek a megtanult tananyag alátámasztásakor, a tudás elmélyítésekor. Alapvetően azonban a diákok maguk adnak formát a tananyagnak az epocha füzetekben, így megtanulnak folyamatokat leírni, dokumentálni, rendszerezni.

Rudolf Steiner szavait idézve: „Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.”

Ennek a biztonságos környezetnek a kialakítása óriási felelősség, és egyben hatalmas megtiszteltetés is. Hangszer, báb- és fajáték kínálatunkban kizárólag minőségi termékeket találnak, így bizalommal, és bátran ajánljuk ezeket.

képek forrása: https://www.bellalunatoys.com/products/bella-baby-organic-terry-waldorf-dolls, https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vekerdy-tamas-a-katasztrofa-szelen-az-oktatasunk/, http://www.colegiomicael.cl/single-post/2016/04/05/Estudio-sobre-Pedagog%C3%ADa-Waldorf-publicado-en-Alemania, http://www.eldigitaldealbacete.com/2017/02/11/una-semilla-apoyar-proyecto-pedagogico-albacete-basado-la-pedagogia-waldorf/, https://waldorfeducation.org/waldorf_education/rudolf_steiner_waldorf_history, http://honoluluwaldorf.org/, https://waldorfmoraine.org/waldorf-education-is-rigorous/, http://www.vaciwaldorf.hu/?q=cikk/galeria/diakjainak-munkaibol-kepvalogatas , http://www.waldorf.hu/