BESZÉDFEJLŐDÉS, BESZÉDFEJLESZTÉS JÁTÉKOSAN
A beszéd, a kommunikáció segítségével tudjuk gondolatainkat, vágyainkat, érzéseinket másokkal megosztani, ezáltal az emberi társadalom részesévé válni. A mozgásfejlődés után ez az a terület, mely gyakran kerül összehasonlításra, ha gyermekünk fejlődéséről van szó. Ennek oka talán az, hogy eléggé látványos különbségek és eltérések lehetnek ugyanolyan életkorú gyermekeknél. Mivel minden kisgyerek más és más az efféle egymáshoz mérés általában nem vezet sehová, főleg annak tükrében, hogy a beszédfejlődés igen bonyolult folyamatában rengeteg tényezőt kell figyelembe venni.
MI MINDENTŐL FÜGG A BESZÉDFEJLŐDÉS?
Ahhoz, hogy a beszéd zökkenőmentesen fejlődhessen, elengedhetetlen a megfelelő beszédészlelés, a központi idegrendszer sértetlensége, az ép beszédszervek, a jó hallás és látás. Ha a gyermek nem tudja a külvilág ingereit a megfelelő módon „felvenni” és azokat kódolni, visszaadni, akkor a beszéd fejlődése sérül.
A beszédfejlődés függ az öröklött, veleszületett adottságoktól. Ha a szülők egyike későn, vagy korán kezdett el beszélni, azt továbbadhatja gyermekének.
Kutatások bizonyítják, hogy a lány gyermekek általában kommunikatívabbak, így náluk hamarabb indul be a beszéd.
Az sem mindegy, hogy a családban az adott gyermek hányadik a születési sorrendben. Az első gyermekek rendszerint később, míg az utána következők hamarabb kezdenek el beszélni. Ennek az lehet, az oka, hogy az elsőszülött helyzete „kényelmesebb”, hiszen nem kell szülei figyelméért megküzdeni. A fiatalabbak, ha érvényesíteni szeretnék gondolataikat, érzéseiket, kénytelenek felvenni a tempót. Ugyanez igaz azokra a gyerekekre is, akik változatos környezetben, sok emberrel találkoznak, így sokkal több személyes inger éri őket, ami a verbális kommunikáció alkalmazására ösztönzi őket.
Többnyelvű családoknál a beszéd általában azon a nyelven indul be, amin az édesanya kommunikál gyermekével. A háttérben ezzel párhuzamosan elsajátítja a másik szülő anyanyelvét is, és az idő előrehaladtával mindkét nyelven azonos szintű kommunikációra lesz képes.
A fentiekből jól látható, hogy a beszédfejlődést a szocializációs, és biológiai tényezők (észlelés, öröklés), valamint a nyelvi tapasztalásra épülő fejlődési folyamatok is alakítják.
A nyelvi (verbális) és a nem nyelvi (non-verbális) kommunikáció gyakran együtt jár, és mechanizmusaik szoros összefüggésben állnak más, olyan megismerő folyamatokkal, mint az észlelés, emlékezet, viselkedés. Így a nyelvhasználat során számos további képességünket is mozgósítjuk.
Ha belegondolunk ez valójában egy meglehetősen összetett és bonyolult feladat elé állítja a gyermeket. Fel kell ismernie a hangokat, és nekik is reprodukálni kell azokat; meg kell tanulniuk a szavak jelentését és azok megfelelő helyen való alkalmazását; fel kell ismernie a nyelvtani szabályokat (igeragozás, igeidők alkalmazása, mondatszerkezetek helyes összeállítása).
A BESZÉDFEJLŐDÉS SZAKASZAI - FOGANTATÁSTÓL 1 ÉVES KORIG
Az anyanyelv elsajátítása, a kommunikáció és a beszéd kialakulása folyamatos, annak szakaszai egymásra épülnek, így azok nem cserélhetők fel egymással. A világ minden táján - nyelvtől, kultúrától függetlenül - ugyanezek a szakaszok követik egymást, így ezek univerzálisnak mondhatók, azonban azok kezdete, tartama, módosulása egyéni eltéréseket mutathat.
A kommunikáció már születés előtt fejlődésnek indul, hiszen az anyaméh a folyamatos ingerek és interakciók helyszíne. A magzat érzékenyen reagál az édesanyja lelki állapotára, akárcsak az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjére (hangmagasság, intenzitás, ritmus, rezgésszám), sajátosságára. A csecsemő elsőként éppen ezeket a jegyeket produkálja majd. Érzelmeket él meg a beszéd hanghordozásán keresztül, felismeri édesanyja hangját, és gyakorolja azokat a mozgásokat, melyek a hangadáshoz szükségesek újszülött korban. Az akusztikus ingerlés, a magzattal folytatott kommunikáció a későbbiekben pozitívan befolyásolja az érzelmi fejlődést és a kötődési készséget.
A születés utáni első hetekben a baba sírással jelez (kommunikál) a külvilág felé, ha bármiféle közlendője van: éhség, fájdalom, diszkomfortérzet, unalom. Szülői szemszögből a tanulás időszaka ez, hiszen egy kis idő elteltével a szülők felismerik, hogy sírás és sírás között mi a különbség, illetve az adott sírás mögött éppen milyen tartalom van.
A csecsemők ugyanebben az időszakban már képesek erőteljesen fixálni. Különösen fogékonyak az emberi arcra és a szemkontaktusra. Nagyjából 1,5 hónapos korukban éppen ezért elkezdenek pozitív válaszreakcióként mosolyogni.
Nagyjából a 3. hónap környékén már felismeri a szüleit, egyes tárgyakat és hangokat. Akusztikus ingerre, oldalra fordítja a fejét, keresi a hangforrást. Az első gügyögéssel is próbálkozik.
A kommunikáció fejlődésének következő lépése, amikor hangra hanggal válaszol. Erre a 4 hónapos babák képesek. Hangot is adnak örömüknek, kacagnak, hangosan nevetnek. 5 hónapos korban tekintetével követi a mozgást, és reagál az arckifejezésekre.
Míg a 7 hónapos baba még „csak” prüszköl és buborékokat fúj, 9 hónapos korára már képes lesz a gesztusjátékokat utánozni („Csip-csip-csóka”, süti a pogácsát).
10-11 hónaposan egy-, illetve több szótagosan gagyog. Hosszasan szórakoztatja magát és környezetét a véget nem érő ma-mma-mma-mma, ba-ba-ba „szavakkal”, melyek inkább még gyakorló, mintsem megszólító jellegűek. Érti azonban a "nem" utasítást, illetve a hangsúlyos gesztusokkal kísért utasításokat is követni tudja.
BESZÉDFEJLŐDÉS 1-3 ÉVES KOR KÖZÖTT
Egy éves korára maga kezdeményezi a gesztusjátékokat. Gyakran unalomig kell ugyanazt az egy-két versikét vagy dalocskát játszani, de így van ez jól. Biztonságérzetet ad neki az ismert mondóka kiszámíthatósága, tudja, hogy mi után mi következik. Hosszú távban gondolkodva: az önbizalmát alapozzuk meg ezzel a tevékenységgel.
A 14 hónapos kisgyerek követni tudja az egyszerű utasításokat, és néhány szót már helyesen használ. (anya, papa, baba illetve a hangutánzó szavak: vau-vau, mú stb.)
A fejlődési folyamat következő szakaszában - úgy 16-17 hónapos kora körül – robbanásszerűen bővül a szókincs: szinte naponta újabb és újabb szavak épülnek be kommunikációjába. Rámutatással (esetleg egyszerű szavak kíséretében) irányítja figyelmünket a kívánt tárgyra és meglehetősen gyakori a „Mi ez?” -kérdés.
Két éves korban képes kifejezni egyszerű kívánságait, mondatokat mond. Gyermektől függően ezek lehetnek rövidebb (két szóból álló), de akár összetettebb mondatok is. Képes a több részből álló, bonyolultabb utasítások végrehajtására, illetve a megnevezett tárgyat megmutatja.
BESZÉDFEJLŐDÉS 3 ÉVES KORTÓL 7 ÉVES KORIG
Az óvodáskorú gyermek már helyesen használja a különféle névmásokat és ragokat, bár néha még helytelen nyelvtani következtetéseket von le, így olykor mókás kifejezéseket hoz létre. Ha nem is érti az elhangzott mondat minden elemét, képes arra, hogy megértse annak lényegét. Minőségi és mennyiségi fejlődés következik be ilyenkor. A gyerekek nagy része szívesen beszél, és osztja meg másokkal gondolatait, érzéseit, pontosan tudják, mivel lehet felkelteni a hallgatóság figyelmét. Ismerik a megfelelő köszönési, megszólítási, udvariassági formulát, de ezek használata inkább még csak az ismerős közegben történik, idegenek előtt előfordulhat, hogy „szégyellősek”.
6-7 éves kor után már nem történnek lényegesebb változások, de természetesen az életkor előrehaladtával a szókincs bővül, illetve a nyelvi fordulatok megfelelő helyen való használata is finomodik, alakul. Ekkorra érik meg a gyermek az írásbeli kommunikáció elsajátítására is.
Webáruházunk kínálatában a beszédfejlesztéshez itt találhatsz játékokat! Jó szívvel ajánljuk a SzóKiMondóka sorozatot kisebbeknek, nagyobbaknak a Storigolo-t, és a LÜK Anyanyelvi fejlesztő kiadványait! A Sztorikocka sorozat egy nagyon egyszerű, és méltán népszerű játék, mely ugyancsak a kommunikáció fejlesztését szolgálja. A Tick-Tack Bumm Junior, a Scrabble junior, aBla-Bla-Bla vagy a Batamo a DJECO-tól mind remek választás lehet!
BESZÉDFEJLESZTÉS JÁTÉKOSAN
A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során. A különféle mondókák, mozgásos gyakorlatok, bábozás, utánzós játékok (pl. állatok mozgását utánozni, állathangokat utánozni) is jók lehetnek, de a legjobb ösztönző a mindennapokban használt beszéd, amikor bekapcsolódtok egymás tevékenységébe. Segítségül itt találtok letölthető anyagot a játékos beszédfejlesztéshez!
Ha beszélgetünk vele, mindig várjuk meg, hogy kifejthesse gondolatait, ne sürgessük, mert ezzel kedvét szegjük. Lehetőleg kerüljük a gügyögést, illetve a helytelen, pösze kiejtést – még ha ő úgy is mondja – mivel ezzel a pontatlan kifejezést erősítjük. Ne nevessük ki, ha valamit nem úgy mond, ahogy kell!
Az élőbeszéd SEMMIVEL NEM PÓTOLHATÓ! A tévé, rádió nem helyettesíti az interaktív kommunikációt. Persze ez nem azt jelenti, hogy soha ne nézzetek meg együtt egy mesét, vagy hallgassatok zenét, de tudnotok kell, hogy mennyire fontos a beszédfejlődés során a megélt, tapasztalt beszéd, amikor reagáltok egymás megnyilvánulásaira. Figyeljétek meg, hogy mi minden érdekli, az életkornak megfelelően adjatok választ a kérdéseire!
Meséljetek neki minden nap! Hidd el, nem lehet elég korán elkezdeni! Azok a gyerekek, akiknek már egészen kicsi korukban meséltek (8-9 hónap!), sokkal nyitottabbak, kommunikatívabbak lesznek, ezáltal sokkal egyszerűbben megfogalmazzák mondandójukat, így kevésbé lesznek frusztráltak amiatt, hogy nem értik meg őket.
Ha beszédhibára, nyelvi problémára gyanakodtok, azonnal kérjetek segítséget. Rengeteg kellemetlenséget tudtok megelőzni azzal, hogy ha szakértő segíti a helyes beszédfejlődést!
képek forrása: http://www.whattoexpect.com/toddler/toddler-growth-and-development/toddler-language-development.aspx, http://kidmunicate.com/speech_development_milestones/#sthash.y2KxbK0q.dpbs, http://www.kidspot.co.nz/childhood-firsts/article+7050+466+Speech-and-language-development-in-babies-and-children.htm, http://www.kidspot.com.au/baby/baby-development/milestones/baby-speech-and-language-development-9-to-12-months, http://vocalsaints.co.nz/language-delay/, http://finalproject-group10.weebly.com/language-development.html, http://ilslearningcorner.com/2015-06-the-top-key-differences-in-your-childs-speech-and-language-development/, http://www.dlrccc.ie/Latest/ccs-appeals.html, https://www.kflaph.ca/en/healthy-living/What-You-Can-Do-Now.aspx, http://www.otawatertown.com/speech-and-language-therapy/, http://speechtherapy.ygoy.com/2012/10/26/stages-of-speech-development-in-children/, http://www.speechpathologyprn.com/about/, http://www.motormouthspeech.ca/articles, https://hu.pinterest.com/jccordova/early-childhood-speech-language-development-activi/
