Emlékszem…

Az iskolakezdés egy nagy váltás. Az, hogy mire emlékszünk vissza, már irányítottá válik, a képi és a szóbeli emlékezet lesz a meghatározó. Meg kell jegyezni és fel kell tudni idézni a betűalakokat, az ábécét, az elhangzott utasításokat, kéréseket, a hallott meséket és hogy még mit, azt sorolhatnám napestig. Ehelyett azonban nézzük meg, hogy milyen típusú feladatokat tartalmaz egy iskolaérettségi vizsgálat és milyen egyszerű játékokkal, módszerekkel tudja e képességeket a szülő is alakítani, erősíteni. 

A beiskolázás előtt az óvodában, vagy a pedagógiai szakszolgálatoknál a szakemberek figyelik a gyermekek rövidtávú szóbeli emlékezetét, hosszútávú szóbeli emlékezetét és a képi emlékezetét.

„Kék ceruzával karikázd be a „b” betűket!” Ez az utasítás, mely bármelyik napon elhangozhat az iskolában mutatja számunkra, hogy már a tanórák menetének követése is a rövidtávú szóbeli emlékezeten alapul. Vizsgálat során a gyermekektől azt kérjük, hogy pont ugyanazt a mondatot ismételjék el amit mi mondunk. Papagáj játékként sokak számára ismerős lehet ez a feladat.

Ha van pár percünk játsszunk hogy erősödjön a rövidtávú szóbeli emlékezet!  Azt, hogy mit is ismételtetünk „kismadarunkkal”, érdemes variálni, nehezíteni.

Ismételtessük

• szósorokat, melyek felidézésekor nem segítenek a nyelvtani szerkezetek, logikai összefüggések. pl. Elmegyek a boltba. Veszek tejet, kenyeret, cukrot, vajat, sajtot. Mit veszek?(Érdemes először 4-5 szóval játszani, melyet folyamatosan bővíthetünk.)
• mondatokat, mely során figyelhetjük, hogy gyermekünk minden szót pontosan vissza tud-e mondani, megtartja-e a szórendet. pl. Holnap Petivel és az öccsével a tó melletti játszótérre fogunk menni.
• Folyamatosan bővülő mondatokat (mondatonként ismételve) pl.: A kutya fut. A fekete kutya fut. A fekete kutya az udvaron fut. A fekete kutya a füves udvaron fut.

A hosszútávú szóbeli emlékezet során egy hallott mese, rövid történet ismétlésére kérjük a gyermekeket. Ekkor nem a szó szerinti felidézés az elvárás. Érdemes megfigyelni, hogy gyermekünk sok részletet el tud-e mondani a hallottakból, de a jól működő emlékezetre utal az is, hogy a történetet összefüggéseiben, időrendi sorrendben képes elismételni. A szülők e terület erősítéséért a napi szintű mesével tudnak a legtöbbet tenni. Ha viszont tévét néz a gyerkőc, a mesét követően kérjük meg arra, hogy mondja el nekünk mi történt benne. Szintén e képességet erősíti, ha a már ismert társasjátékok szabályait gyermekünk magyarázza el apának, vagy a szomszéd kislánynak.

A képi emlékezetet látott képek, ábrák helyének, alakjának kirakásával figyelhetjük meg. Ahol kisgyermek van, abban a családban biztosan lapul legalább egy olyan memóriajáték a szekrényben, melyek során lapkákat kell forgatni, hogy párokat találjunk. Érdemes még játszani „mi változott meg?” játékokat, mely során kiteszünk az asztalra 8-10 játékfigurát, matricát stb. majd megfigyeljük a látottakat. Amíg a többiek elfordulnak, egy játékos megváltoztat valamit az asztalon (pl. elvesz egy játékot, vagy átteszi más helyre). A többieknek meg kell mondani, hogy mi változott meg. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy gyermekünk képi emlékezete megbízható, akkor mesekönyvek egy-egy oldalának megfigyelését követően tegyünk fel kérdéseket pl. Milyen színű volt a macska a képen?

Az, hogy mikor megbízható a szóbeli, vagy a képi emlékezet, nehéz meghatározni. Találkozhatunk egy 7 +/- 2 jelöléssel. Ez azt jelenti, hogy az agy egyszerre 7 egységet képes megjegyezni (van aki, 1,2-vel kevesebbet, van aki 1,2-vel többet). Szülőként és gyógypedagógusként azonban azt ajánlom, hogy figyeljük, hogy gyermekünk a verseket könnyen meg tudja-e tanulni, a hosszabb kéréseket ismétlések nélkül képes –e megcsinálni, saját tárgyait megtalálja-e, már látott képekre, jelekre (pl. márkajelzések) ráismer-e.

Ha mégis úgy gondoljuk, hogy erősítenénk a gyermekünk emlékezetét, ajánlom még a Grimaffen, a Kukacvadászat, Az elvarázsolt labirintus, a Sagaland és a Brain Box játékokat is.

További kellemes készülődést kívánok!

Grőber Gabriella

gyógypedagógus