Értsünk az (olvasott) szóból!
Az iskolai élet első, igazi nagy sikere, ha valaki megtanul olvasni. A könyvek és a világháló olyan elvarázsolt világok, melyek kulcsát az első osztály közepére-végére a tanítók átadják gyermekeink számára. Néha ez a kulcs nehezebben nyitja az ajtókat. Megesik. hogy az olvasott szavak, szövegek továbbra is homályba vesznek, előfordul, hogy gyermekünk értő olvasása gyengébb.
Ahhoz, hogy a szövegértést javítani tudjuk, meg kell tudnunk, hogy mi áll a nehézség hátterében.
Az első ok, ami a szülők eszében jut, az a diszlexia (olvasási zavar). Ha „csak” a szövegértéssel van gond, nem feltétlenül kell rögtön erre gondolnunk. Érdemes azonban ennek a tüneteit is megfigyelni. A hátulról előre történő olvasások, „tükörolvasások” (pl. tál = lát), a szavak betűinek felcserélése kihagyás, betoldás mind olyan jel, mely figyelemfelhívó lehet számunkra.
A diszlexia leggyakoribb tünete a betűcsere (képi hasonlóságon alapuló pl. b=d, a=e, vagy akusztikus hasonlóságon alapuló pl. k=g, v=f.)
Nem kell azonban rögtön megijedni, ha előfordulnak ezek a hibák a gyermekünk olvasásában, hiszen amíg a betűismeret nem stabilizálódik, addig a „nem -diszeseknél” is előfordulnak ezek a tünetek.
Ez a bizonytalan, nem automatizálódott betűismeret a szövegértés elé nagy akadályt gördít. Az olvasás technikai része annyi figyelmet igényel az olvasótól, hogy a tartalomra, az olvasottak értelmezésére már nem marad „energiája”.
Az olvasás gyakorlásával, a megbízható betűismeret kialakulásával ezt az akadályt fokozatosan le tudja küzdeni gyermekünk. A betűismeret erősítését segíthetjük pl. azzal a játékkal, ha a gyermek hátára írunk egy-egy betűt melyet ki kell találnia, vagy a TAKUGA játékkal. 
Nem fordul elő diszlexiára utaló tünet mégis nehézkes a szövegértés? Lehet, hogy az emlékezet, a munkamemória gyengesége áll a háttérben.
Erre főként akkor kell gyanakodnunk, ha a tartalommondás során kevés részletet tud gyermekünk elismételni önállóan, vagy a segítő kérdésekre is foghíjasan tud válaszolni.
Az emlékezet fejlesztésének legegyszerűbb módja a verstanulás, de játszhatunk szóláncokat (pl. kutya, kutya-macska, kutya-macska-elefánt …), vagy folyamatosan bővülő mondatokkal papagájjátékot.
(pl. Az egér fut. Az egér az udvaron fut. Az egér az udvaron gyorsan fut. ….) Egy vicces, emlékezetfejlesztő játék a Selecta Kiadó Grimaffen nevű játéka.
Ha azt látjuk, hogy a gyermekünk az olvasott szövegből sok mindent, majdnem szó szerint vissza tud mondani, a szövegértés dolgozatai mégsem sikerülnek, érdemes megfigyelni, hogy mennyire látja át, az időrendi sorrendet, az ok-okozati összefüggéseket mennyire tud elvonatkoztatni, „olvasni a sorok között”.
Gyakran ezek hiánya eredményezi azt, hogy a nem adatszerű kérdések válaszai már hiányosak, tévesek. A találós kérdések, a szólások, közmondások ismerete ezt a nehézséget remekül orvosolják.
Végül kiemelném a szövegértés alapját, a legfontosabbat: ez pedig a gazdag szókincs. Az a gyermek aki sok szót ismer könnyebben tanul.
Az olvasott szövegek értelmezése gördülékenyebb, gyorsabb számukra, hiszen nem kell a szövegkörnyezetből kitalálniuk vajon mit is jelent az az odaírt kifejezés.
Talán senki számára nem meglepő, hogy a mindennapi beszélgetések és a gyakori esti mese adja a szókincs alapját, amit nem az óvodának, nem az iskolának, hanem a szülőnek kell megadni gyermeke számára.
A könyvek, az internethasználat, a tanulás kulcsa a kezünkben van. De bármennyire is felgyorsult a világunk, bármilyen korán tud már gyermekünk böngészni, keresni, információt szerezni, a „régi világ” lassabb, alapképességeket kialakító „elavultnak” tűnő játékait érdemes mégis feleleveníteni.
