ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE JÁTÉKOSAN
A világot, a körülöttünk lévő életteret érzékszerveink segítségével ismerjük meg. Általuk szerezzük meg azokat a tapasztalatokat, melyek elengedhetetlenek az élethez, hiszen ezeket felidézve fogunk tudni alkalmazkodni a környezet változásaihoz. De tudjuk pontosan, hogy mi a különbség az érzékelés és az észlelés között? Hogyan is kapcsolódik össze a kettő?
AZ ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS MŰKÖDÉSE
A külvilág ingereit az érzékszervek és a receptorok (érzékelő sejtek) segítségével fogjuk fel. Ez magában foglalja a látást, a hallást, a szaglást, az ízlelést, és a bőrérzékelést (tapintás, fájdalom, hőmérséklet, testérzet) is. Az érzékszervek működése fizikai, ám az észlelés már pszichikai természetű.
A folyamat így épül fel: az érzékszervek felveszik a környezetből érkező információt, és továbbítják az idegrendszer felé. „Útja” során az információ átalakul ingerületté (elektromos impulzussá), amit az idegrendszer már képes feldolgozni. Míg az érzékelés feladata az ingerek felfogása, addig az észlelés fő funkciója a felismerés. A megismerő képességek két külön formájáról van tehát szó, azonban egyik sem tud a másik nélkül hatékony lenni.
AZ ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS FEJLŐDÉSE, JÁTÉKOS FEJLESZTÉSE
A gyerekek tapasztalás útján tanulnak. Az egészen kicsik emiatt szeretnek különféle textúrájú anyagokkal foglalatoskodni (sokszor az étellel is ezért „játszanak”); ezért rakosgatnak mindent a szájukba, és „kóstolnak” meg mindent. Ugyanez az oka annak is, hogy unalomig ismétlik ugyanazt a mozdulatsort (építik fel százszor a tornyot, majd rombolják porig azt). Tapasztalás+gyakorlás=tanulás.
Óvodás korban a vizuális észlelés áll az első helyen, karöltve az auditív észleléssel. Nagyon izgalmas és varázslatos időszak ez. Fizikai síkon teljesen reálisan érzékelik a környezetüket, de mágikus gondolkodásuk révén egészen mesebeli világot teremtenek maguk köré (pl. csak a földre rakosgatott párnákon lépkednek – tehát látják, hogy ott van, azonban nem léphetnek melléjük, mert azok éppen nem párnák, hanem a kijelölt ösvény az erdei úton, amiről tilos letérni).
A kisiskolás kor kezdetén, azaz nagyjából 6-7 éves kor körül már racionálisabban, logikusabban viszonyulnak a környezetükhöz, képesek az összefüggések felismerésére és több szempontot is figyelembe tudnak venni a hétköznapi tevékenységek, vagy a játék során.
Mindez megalapozza az érett gondolkodást, a képességet arra, hogy ki tudja emelni a lényeget az információtömegből és megérthesse a mögöttes tartalmakat.
VIZUÁLIS ÉSZLELÉS
Vizuális észleléskor nemcsak jól működő szemekre van szükség, hanem az agy segítségével történő feldolgozásra, értelmezésre is. Ez a kép feldolgozását, egyéb észleletekhez és a mozgáshoz való kapcsolását célozza meg. Az információk nagy része vizuális úton jut el hozzánk, így kiemelten fontos, vizuális érzékelés és észlelés folyamata.
Segítségével észlelhetünk különbségeket, hasonlóságokat. A különféle dolgok alakját, formáját elkülöníthetjük, kiemelhetjük a hátterükből. Megállapíthatjuk a térbeli helyzetüket, azaz információkat kapunk a téri elrendezésükről. Azt, amikor az összetartozókat értelmes egészként fogjuk fel, Gestalt-látásnak hívjuk. A formák, méretek, színek állandóságát is felismerjük, valamint a tárgyakat, képeket időrendi sorrendbe tudjuk rendezni.
 |
 |
 |
Webáruházunkban már megtalálhatók a legújabb Melissa & Doug termékek is! Bátran ajánljuk ezt a remek formaválogatót vagy a geometrikus toronyépítőt a játékos fejlesztéshez!
AUDITÍV ÉSZLELÉS
Életünk során rengeteg zajjal, zörejjel, nesszel találkozunk. Ezek gyakran jelző vagy figyelmeztető értékkel is bírnak, ezért a felismerésnek, azonosításnak különös jelentősége van. Segítségével ki tudjuk szűrni a környezeti zajokból a számunkra fontosakat, például a beszédhangokat más zajok közül, vagy meg tudjuk különböztetni a hasonló hangzású szavakat (pl.: gomb és domb)
Emiatt vagyunk képesek a részeket egésszé alakítani, pl. szótagokból szavakat állítunk össze (ci-ca - cica), vagy adott hangsort hangokra bontani (hajó – h-a-j-ó);
Az auditív észlelés során felismerjük a hangok egymásutániságát, valamint azt, hogy a hangoknak csak az adott sorrendben van jelentése (hiába azonosak a hangok, nem ugyanaz a jelentése a ’papa’ és az ’appa’ szónak).
Kifejezetten ezt a területet fejlesztik a Hang - helyzet lottó és a Hanglottó – mindennapok hangjai játékaink. Óriási választékban találhattok nálunk hangszereket is!
TAKTILIS ÉS KINESZETIKUS ÉSZLELÉS
A taktilis (tapintásos) észlelés útján tudjuk a tárgyakat azonosítani, megállapítani azok alakját, méretét, súlyát, felszínének minőségét. Fontos szerepe van a társas kapcsolatok kialakulásában és a fejlődésben is (szoptatás, érintés, ölelés). Talán nem is gondoltátok volna, de a tapintás még a matematikai gondolkodás fejlődése szempontjából is nagyon fontos.
Nagyon könnyen fejleszthető ez a képesség gyurmázással, pálcikákból vagy fonalakból formák kirakásával, vagy olyan játékkal, amikor egy dobozból, vagy zsákból csak tapintás útján kell felismerni a tárgyakat. Az Érzékelő lottó , és a Prepozíciók szintén remek szórakozást ígér, miközben hatékony fejlesztőmunka zajlik.
A kinesztetikus észlelés saját testünk helyzetéről informál minket. Ezért tudunk behunyt szemmel mozgásokat végrehajtani, illetve ha valaki a hátunkra rajzol egy formát, felismerjük, esetleg lerajzoljuk vagy mozgással utánozzuk. Segítségével tudunk megadott mintát rajzolni, akkor is, ha közben nem látjuk a kezünket.
Mindenképpen érdemes figyelmet szentelni a megfelelő működésnek, és a játékos fejlesztésnek, hiszen, az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja a viselkedést, gondolkodást, így személyiség alakulását is. Segítségül összeállítottunk Nektek egy letölthető játékgyűjteményt, melyben remek fejlesztő játékötleteket találtok. Ezek a játékok sok esetben minimális eszközkészlettel kivitelezhetők, így nem igényelnek különösebb előkészületet sem!
Keresd fejlesztő játékainkat, fejlesztő eszközeinket,amelyek remek segítséget nyújtanak a gyermekek készségeinek javítására és mindemellett a szórakozás is garantált!
Örömteli játékot kívánunk!
