GYEREKJÁTÉK! – Hogyan fejlődik gyermekünk játéktevékenysége?
Gyermekünk születésével óriási csoda és öröm érkezik a családba. Az ábrándozóbb természetű szülők már a várandósság ideje alatt látni vélik lelki szemeikkel az idilli képet, ahogy együtt játszanak gyermekeikkel: babáznak és kirakóznak, fociznak vagy éppen távirányítós kisautóval manővereznek. De pontosan melyik életkorban jön el mindennek az ideje? Mikor, mivel és miért is úgy játszanak a gyerekek, ahogy?
Játék = tanulás
A játék a tanulási folyamat legfontosabb eleme. Rajta keresztül ismerik meg a világot, önmagukat. Megtapasztalják az egyszerűbb-bonyolultabb összefüggéseket, szembesülnek fizikai lehetőségeikkel és korlátaikkal. Éppen ebből adódik tehát, hogy minden játék fejlesztőjáték is egyben! A LOGICO program kiváló lehetőség a játékos tanulásra óvodásoknak és kisiskolásoknak.
Játék 0-2 éves korban
A babák elsődleges öröm–, így játékforrását az édesanya és a legközelebbi családtagjai jelentik. Ösztönösen cirógatjuk, dudorászunk neki, ringatjuk, versikézünk, rigmusokkal szórakoztatjuk. Mindezért cserébe hatalmas, gurgulázó kacaj a jutalmunk. Eszköz nélküli játék ez, de korántsem elhanyagolható a jelentősége, hiszen a közös élmények erősítik az érzelmi kötődést, kiszámíthatóságot ad a sok-sok ismétlés (tudja, hogy mi után mi következik). Ez a fajta biztonságérzet megnyugtatja és a későbbiekben az önbizalom alapjául is szolgál.
Az alig pár hetes, hónapos babák - amint képességeik lehetővé teszik - egyszerű, markolható játékaikat szorongatva, naphosszat „csörögnek-zörögnek”. Nagyon hamar megtanulják összekapcsolni játékaikkal az élményt, amit annak használata okoz. Mindenféle zajkeltő, csillogó, kontrasztos mintájú játék szóba jöhet, de mindig tartsuk szem előtt a baba biztonságát! Az ilyen életkorú gyerekeknek készített, jó minőségű játékok biztosan nem tartalmaznak lenyelhető, pici darabkákat, lemálló festéket és nem utolsó sorban könnyen tisztíthatóak. A Melissa and Doug legújabb toronyépítő játéka csodás színes geometrikus formákkal örvendezteti meg a kicsiket.
Az életkor előrehaladtával a funkcionális játékok veszik át a szerepet, azaz nem a végeredmény, a produktum a lényeg, hanem maga a tevékenység. Megszámlálhatatlanul sokszor legurítja a lejtőn a golyót, (Bébi golyópálya) rakosgatja egyik poharat a másikba, tölti a fürdővizet innen oda és vissza, maszatol a különféle textúrákkal (sár, homok, kövek, fű…). Fáradhatatlanul építi fel, majd rombolja le a tornyokat, miközben ügyesedik a keze és megtapasztalja a fizikai törvényszerűségeket is (ledől, kifolyik). A látszólag hiábavaló tevékenységek közben azonban fejlődik az értelmi képesség, felfedezi az első ok-okozati összefüggéseket, alakul a problémamegoldó gondolkodás.
Ebben az időszakban a tapasztalatszerzéshez még nincs szükségük különösebben társakra, inkább magányos felfedezőkre hasonlítanak.
Szimbolikus- és szerepjáték
Nagyjából 2-4 éves korban megjelenik az úgynevezett szimbolikus játék, amiben a hétköznapi élet „témáit” dolgozza fel: főz, autót vezet, eteti a körülötte lévőket. Ez a játék alapozza meg a későbbi szerepjátékokat, amely szintét az utánzásra épül. Mindezzel kezdeti lépéseket is tesz az önállósodásra. Az eddig szerzett tapasztalatait építi be ezekbe a helyzetekbe, hogy megerősítse pozitív, illetve feldolgozza, oldja az esetleges negatív élményeket.
Ovis lett
3-4 éves kora körül, az oviba lépéssel kinyílik a világ egy újabb kapuja. Hirtelen sok kisgyerek veszi őt körül, elkezd barátkozni, kialakul az igénye a kortársakkal való kapcsolatokra. Játékaik során fejlődnek a kognitív funkciók, azaz figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás. Folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, így fejlődik a kommunikáció, a problémamegoldó gondolkodás és apránként elkezdenek együttműködni csoporttársaikkal.
Ekkor már képesek megérteni az egyszerűbb szabályjátékok lényegét, bár sokszor még mindig nem a nyerés a cél, sokkal inkább a játék folyamata. A klasszikus társasjátékokhoz már érettebb fogalmi gondolkodásra lesz szükség, ami jellemzően az 5-6. életév környékén figyelhető meg. Általánosságban elmondható, hogy ebben az életkorban már tudnak valamilyen formában összedolgozni, kooperálni. Az összedolgozáshoz, kooperációhoz a Keller Mayer Cseresznyéskert című társasjátékát ajánljuk,
Az építőjátékokkal való foglalatoskodás is itt teljesedik ki. Elkezdődik az elemek kombinálása, konstruktív felhasználása, ahol már nem csak a folyamat, hanem a végeredmény is fontossá válik, büszkék alkotásaikra. Ugyanez igaz a kreatív eszközök használatára is. Mindegyik tevékenység összetett feladat elé állítja a gyermeket: a tervezéstől a kivitelezésig számos fázison megy végig.
Mozgás minden mennyiségben!
Roppant fontos a fejlődő szervezetnek, hogy ne kizárólag az elméjét pallérozza, hanem a testét is megtornáztathassa! A kúszás- mászás beindulása után úgy érezhetjük, szinte egy perc megállás sincs, de higgyük el: jól van ez így!
A nagymozgások (gurulás, ugrálás, szökdelés, hintázás, egyensúlyozás) nem csak a „fölösleges” energiákat vezeti le, hanem az agyi féltekék finomhangolására is hatással van. A változatos mozgásformák gyakorlásával, kipróbálásával, újabb és újabb agyi pályák aktivizálódnak. Az összetett, összerendezett mozgások fejlesztik a koncentrációs- és tanulási képességet, téri tájékozódást és ritmusérzéket.
Gyermekünk fejlődésével minden terület formálódik, tökéletesedik, érik a sok-sok játékélmény hatására. A játék akkor érheti el célját, ha művelője szabadon, örömmel végezheti azt, feltöltve érzelmi és értelmi raktárait a későbbiekre. Ez esetben a tanulási folyamat valóban gyerekjáték lesz!
Minden játékhoz sok örömet, gurgulázó nevetéssel teli pillanatokat kíván
Játékliget csapata