Hogyan fejleszthetjük gyermekünk érzelmi intelligenciáját?
Tudjuk, hogy az IQ mellett létezik EQ is, ismerjük az érzelmi intelligencia fontosságát, tudjuk, hogy segítenünk kell gyermekünknek az EQ fejlesztésében, de nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá? A Játékliget szakértője ehhez ad tippeket. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével a gyermek önuralma, önismerete, empátiája, a belső motivációja és szociális készségei is fejlődnek. Ezekre a képességekre szüksége lesz nemcsak a tanulásban, de a társas kapcsolatok kialakításában is, összességében a magas EQ a jobb életminőséghez segíti őket. Az első lépés, hogy megtanulja felismerni és kezelni az érzéseit. De hogyan érhetjük ezt el?
Mindent elmagyarázunk….
A gyerekek kérdeznek, ahogy nőnek egyre többet. Megkérdezik mi ez, milyen színű, milyen ízű, mekkora, hogyan működik és így tovább. A kérdések sora végtelen, hiszen folyamatosan szeretné begyűjteni az éppen őt érdeklő információkat a külvilágról. Mi pedig felelünk. Az életkorának megfelelően elmagyarázzuk, amit kérdez, így néha
még olyan dolgoknak is utána nézünk, amiről korábban mi magunk sem tudtunk sokat. Így beszélgetünk a lányainkkal a kedvenc rajzfilmjeikről, ezért tudjuk, hogy milyen hajat kér, ha a Jégvarázs szereplőjének öltözne a farsangon, de felmondjuk a dinoszauruszok neveit is idővel, vagy épp egy traktor működését is összefoglaljuk pár szóban.
…kivéve az érzéseinket?
A probléma ott kezdődik, amikor az érzéseinkről kellene beszélnünk. Ha végig gondoljuk, hogy egy nap hányszor érzünk dolgokat. Fáradtnak érezzük magunkat reggel, nyűgösnek a kávé előtt, stresszelünk, nehogy lekéssük a buszt, izgulunk egy előadás miatt, bosszúsak vagyunk, ha feltartanak bennünket és még sorolhatnánk. Mindeközben gyermekeink is számtalan érzéssel találkoznak egy nap folyamán, a különbség azonban, hogy nem mindegyiket tudják a nevén nevezni és kezelni sem.
Jó és rossz érzések – mondjuk ki!
Az érzelmi nevelés méltatlanul elhanyagolt terület, pedig nagyon nagy szükség van rá ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjunk. Megtanítjuk gyerekünket fogat mosni, a cipőjét bekötni és késsel villával enni, tanítsuk meg őket az érzéseiket is a nevén nevezni! Ahogyan a rajzfilmekről és a dinoszauruszokról beszélgetünk, úgy legyen téma az érzéseink is. Ha rossz napunk volt, de délután még egy bevásárlás vár ránk, akkor ne csak azt lássa a gyermek, hogy idegesen kapkodunk, hanem magyarázzuk el neki, hogy fáradtak vagyunk, ezért nyűgösebbek. Ezzel nemcsak az érzések nevét tanulja meg, hanem azt is, hogy a rossz érzéseket is meg lehet élni, az is épp oly természetes, mintha arról beszélnénk neki, hogy boldogok vagyunk, mert valamilyen jó dolog történt velünk aznap.
Elfogadás
A saját érzéseink elfogadásán túl fontos, hogy másokét is el tudja fogadni. Erre a legjobban példamutatással vezethetjük rá, vagyis azzal, ha az ő érzéseit mi is tiszteletben tartjuk. Ha elesik és a lábát fájlalja, ne bagatellizáljuk
el azzal, hogy azt mondjuk: ugyan, nem is fájhat annyira! Hallgassuk meg a véleményét, érzéseit helyzetekkel, emberekkel kapcsolatban és tartsuk tiszteletben. Joga van a saját érzéseihez, ne mondjuk neki, hogy szeretnie kell ezt vagy azt a tevékenységet, személyt vagy helyet, pusztán azért, mert nekünk kedves.
Játékosan az érzelmekről
A mesélés számtalan pozitív hatása mellett az érzelmi intelligencia fejlesztésére is alkalmas. Sokszor már a szövegből is sok érzelemmel 
kapcsolatos kifejezést megismerhetnek a gyerekek, de ha a történet inkább cselekményekben gazdag, akkor a mese végén mi is beszélgethetünk arról, hogy melyik szereplő, vajon mit érezhetett az adott szituációban. Az egyes érzések megnevezését, és a kezelésükhöz való tudás megszerzését az érzelmi intelligencia fejlesztésére való társasjátékok is segítik. Ezek remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy játékos formában beszélgessünk a gyerekekkel olyan témákról, helyzetekről, amelyek az óvodában, iskolában előfordulnak. Így hasznos képességekre tehet szert, amelyekkel akár az évkezdés, a beilleszkedés kapcsán felmerülő problémákat könnyebben megoldhatja, az új barátságok kialakítása könnyebb lehet.
Forrás: www.jatekliget.hu
