Farsangoljunk!

A farsang, a meghaló és újra feltámadó természet ünnepe, de a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság ünnepe is, mely vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig tart. Ezután kezdetét veszi a 40 napos nagyböjt, mely a húsvétra hivatott felkészíteni a testet-lelket. Lévén, hogy a húsvét úgynevezett mozgó ünnep, a farsangi időszak hossza is attól függ, hogy mikor kezdődik a húsvéti ünnepkör.

A farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német fasching szót használjuk a „karnevál” helyett. A farsanghoz nem kötődik jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül, melyben jelentős szerepet kap az önfeledt mulatozás, dús lakomázás, a télbúcsúztatás és egyben tavaszvárás is. A kiadós farsangi lakomákkal a természetet próbálták bőségre ösztönözni a régi kor emberei. Amennyiben hihetünk a középkori hiedelmeknek, ilyenkor, amikor a nappalok egyre rövidebbek, a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Segítségképpen ijesztő jelmezbeöltözéssel, felvonulással és boszorkánybábu égetésével elűzhetjük a gonosz szellemeket.

Farsang farka

A farsangi mulatozások legintenzívebb szakasza az úgynevezett „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap. Ekkor rendezik meg a farsang legnevezetesebb magyarországi eseményét, a mohácsi busójárást is.

A farsang nem csak télbúcsúztató ünnepként, hanem párválasztó időszakként is fontos volt a régi időkben. Mivel a húsvéti böjt alatt tilos volt esküvőt tartani, igyekeztek a farsang időszakára időzíteni az esküvői szertartásokat. A falvakban ezeket a bálokat a legények szervezték. A lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek rokonaik közvetítésével, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte azt.

Farsangvasárnap

Ez a nap a farsang farkának első napja. Hívták még csonthagyóvasárnapnak, ötvenedvasárnapnak, sonkahagyóvasárnapnak, hathagyóvasárnapnak, kilencben hagyó harmad vasárnapnak, piroskavasárnapnak (piroska nevű kalács után), vővasárnapnak (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnapnak (sodrózás jelentése szerencsekívánás), illetve vajhagyóvasárnapnak (görög katolikusoknál) is.

Asszonyfarsang

Hétfői nap, mely a farsang farkának középső napja. Ezen a napon az asszonyok, nők férfi módra mulathattak: korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyó kedd

A farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. Tájegységtől függően hívták még húshagyási keddnek, farsangkeddnek, vagy madzaghagyó keddnek. Ez utóbbi utal a madzagon lógó ételek elfogyására. Ezen a napon égették általában a szalmabábut vagy koporsót, mellyel jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Modern farsang

Napjainkban is szívesen bolondozunk, mulatunk ebben az időszakban. A gyerkőcök imádnak jelmezbe bújni, és átlényegülni egy-egy napra (hétre). Rengeteg kreatív jelmezötlettel dobhatjuk fel a farsangi bált, hiszen manapság már nem kell szigorúan ijesztő álruhába bújnunk, így akár az is elegendő lehet, ha jelképesen csak egy álarcot viselünk.

Ma is erőteljesen él a lakomák hagyománya, így a farsang kötelező étke - a fánk - ott kell, hogy gőzölögjön az ünnepi asztalon. Kedvcsinálónak álljon itt egy igazán szuper receptötlet!

Jó mulatást, bolondozással teli télűzést kívánunk!