Jobb vagy balkezes? Miért fontos ez az iskolakezdés idején?
A legtöbb gyereknél már 6-7 éves kor körül kialakul, hogy melyik lesz a domináns keze. Ideális, ha ez az iskolakezdésre megtörténik, de sokaknál csak 8 éves kor környékén állandósul az egyértelmű dominancia. Blog bejegyzésünkben a laterális dominancia és a kezesség kérdésével foglalkozunk.
Születéstől az óvodáskor végéig
Amikor a gyermek megszületik, minkét oldala egyformán fejlődik. Óvodás korban sem kell amiatt aggódnunk, ha felváltva használja egyik és másik kezét evésnél vagy játék közben. Az óvodáskor végén, 5-6 éves kor között azonban már egyre határozottabban megjelenik, hogy a gyermek melyik kezét használja a tevékenységek során. De itt se avatkozzunk közbe, ne tegyük szóvá, ne javítsuk ki, hagyjuk magától kialakulni, hogy melyik lesz a későbbiekben a domináns keze.
Aggódni nem, foglalkozni vele kell
A domináns oldal jellemzően 6-7 éves korra alakul ki, aggódni azonban ekkor sem érdemes, mert 8 éves korig is eltarthat, mire végleg eldől, hogy jobb vagy balkezes-e a gyerkőc. Figyelni azonban fontos erre, és nem a gyermeket kijavítva, hanem szakembernek jelezni, ha úgy látjuk, hogy az iskolakezdés környékére még elmaradás mutatkozik ezen a területen. Az iskolában ugyanis hátrányba kerülhetnek – például az írás tanulás során - azok a gyerekek, akiknél még nem alakult ki a stabil domináns oldal.
Nehézségek a dominancia kapcsán
A kezesség hátterében az agyféltekék közötti munkamegosztás áll. Balkezesség esetén a jobb agyfélteke, jobb kezesség esetében a bal agyfélteke az irányító. Ha az agy tudja, hogy bizonyos tevékenységeket melyik kézzel végezzük rendszeresen, akkor van lehetősége ezeket finomítani és automatikussá tenni, eközben pedig más feladatokra összpontosítani. Az agyféltekék dominanciája egyébként nemcsak azt befolyásolja, hogy a gyermek jobb vagy bal kezes, hanem például a lábak dominanciáját is. A laterális kifejezés ugyanis nem kizárólag a kezekre, hanem az egész testre, (lábra, szemre és fülre is) a test jobb vagy bal oldalára vonatkozik.
Stabil dominancia hiányában előfordulhat például nem következetes oldalhasználat, vagyis kevert dominancia vagy keresztezett dominancia (pl. jobb kézhez képest a bal láb domináns.) Szerencsére ma már fel sem merül, de jól ismert példa az átalakított dominanciára VI. György esete, akit apja parancsára szoktattak át a jobbkéz használatára. Ez a súlyos beavatkozás pedig dadogást okozott nála.
Így támogathatod a dominancia kialakulását
Hagyjuk gyermekeinket, hogy a dominancia temészetesen alakuljon ki náluk. Ne erőltessük egyik vagy másik kéz használatát. Aggódni és beavatkozni tehát nem, de figyelni kell, hogy a gyermeknél rendben zajlik-e a dominancia kialakulása, lehetőleg az iskolakezdésre. Ha problémát észlelünk jelezzük fejlesztő pedagógusnak, gyógypedagógusnak. Otthonunkban is támogatni tudjuk a dominancia fejlődését azzal, hogy minél több lehetőséget biztosítunk a gyermeknek arra, hogy döntsön arról, melyik kezét használja.
- Játsszunk játéktelefonnal, hagyjuk, hogy felvegye.
- Szeleteljen játékgyümölcsöket, tortát, később például banánt biztonsággal használható késsel.
- Hagyjuk, hogy nyomjon a folyékony szappantartóból kézmosásnál.
- Az önálló öltözködés, gombhasználat remek fejlesztő eszköz. Nem rohanós reggeleken, de teremtsünk rá alkalmat, amikor ezt nyugodt körülmények között gyakorolhatja.
- A játszótérről hagyjuk, hogy ő hozza a homokozó vödröt a kezében, vagy bevásárlás után egy kisebb csomaggal sétáljon haza.
- Labdázzunk, figyeljük meg, hogy melyik kézzel kapja el és dobja.
Játsszunk minél több finommotorikát, térbeli tájékozódást és mozgásfejlesztő játékot!
FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE
Amikor gyermek érkezik a családba, akarva-akaratlanul rengeteg kérdés-, és ezáltal olyan információáradat zúdul a nyakunkba, amikre egyáltalán nem számítottunk. Speciális kifejezések, már-már szakszövegek kerülnek a látóterünkbe, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket: hova is csöppentünk?
Szemfüles szülőként biztosan olvasni fogunk többek között a finommotorikáról is. De mi is az a finommotorika pontosan? És miért fontos gyermekünk fejlődésének folyamatában?
Ha fejlesztő játékokra gondolunk, akkor első körben talán a legkisebbeknek készült formabedobó jut eszünkbe, majd a nagyobbaknak szóló logikai feladatok, az agyat megmozgató, gondolkodásra serkentő játékok.
A sok hasznos tudás és képesség azonban alig vezet sikerre önismeret, önuralom, kitartás, beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság nélkül.
Ezeket a képességeket pedig kizárólag az érzelmi intelligencia fejlesztésével tudjuk megszerezni.
Az iskoláskorú gyermeket nevelő családok igyekeznek a legszükségesebb dolgokat megvásárolni szeptemberre, ám a tanszerlistán felsoroltak mellett mégis érdemes lehet néhány apróságot pluszban beszerezni az iskolakezdésre. Ezek nem növelik meg nagymértékben a kiadásainkat, de jelentősen megkönnyíthetik a mindennapokat, főként akkor, ha csemeténk most kezdi az első osztályt.
Egyszer régen, nagyszüleink, dédszüleink voltak fiatalok, a gyermekek a napjuk nagy részében ott sertepeltétek szüleik körül és részt vettek az apróbb munkák elvégzésében.
A világ változott, a kicsik a napjuk jelentős részét óvodában, iskolában töltik. Egyre többször hangzik el, hogy a gyermek dolga, „munkája” a tanulás. Sok szülő már elképzelni sem tudja, hogy a kisfiát, vagy kislányát bármiféle házimunka elvégzésére kérje. Pedig az életkornak megfelelő kisebb feladatok, teendők elvégzése -amellett, hogy a szülő életét is megkönnyíti- számos pozitív hatással bír.