Jövőre 100 éves a Waldorf pedagógia
A Waldorf-pedagógia megszületésének közelgő 100. évfordulója alkalmából, a résztvevők a következő egy évben, 2019 szeptemberéig világszerte több rendezvényt szerveznek. Az eseményhez kapcsolódóan a Játékligetet kérdeztük a Waldorf-pedagógia jellegzetességeiről.
A Waldorf pedagógia atyja az osztrák Rudolf Steiner. Az első Waldorf iskola 1919. szeptember 7-én nyílt meg Németországban, elsősorban a Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak a gyermekei számára. A hazánkban 1926-ban megnyílt, első Waldorf iskola 1933-as megszűnését követően 1989-ben nyitotta meg kapuit a Solymári Waldorf Óvoda. Napjainkban közel 100 Waldorf intézmény működik, a szakmai munkát pedig 7 önálló Waldorf-pedagógus képzés támogatja hazánkban. Világszerte 1100 iskola és 1700 óvoda működik a Waldorf-pedagógia elvei szerint.
A fej, a kéz és a szív pedagógiája
A Waldorf-pedagógia sajátossága, hogy az oktatásban a gyerekek intellektusának fejlesztésével megegyező hangsúlyt kap a művészeti, szociális nevelés és a gyakorlati nevelés is. A tanítás során a gyakorlatból indul ki, művészeti tevékenységekkel folytat, majd legvégül jut el az intellektuális tudnivalóig.
Epochális tanítási rend 
A képességek kibontakoztatása akkor lehet a legteljesebb, ha elegendő időt hagynak az elsajátításra és a
gyakorlásra. A Waldorf iskolákban ezért a gyerekek a közismereti tárgyakat tömbösítve, 3-4 hetes ciklusokban tanulják. Az így elsajátított képességek a későbbiekben biztos alapot szolgáltatnak majd a további tanulmányokhoz.
Büntetés és versenyszellem helyett
A mindennapok során, ha egy gyerek jól csinál valamit, akkor egy mosoly, dicséret a visszajelzés, hiszen erre a gyerekeknek különösen szükségük van, hogy az érdeklődésük, a motivációjuk hosszú távon is megmaradjon. Az epochák végén a nagyobbaknál, főként 3. osztálytól tudáspróbák vannak, erre rövid szóbeli vagy írásbeli értékelést, majd az év végén hosszú szöveges bizonyítványt kapnak a gyerekek. A bizonyítvány két részből áll: az egyik része a gyereknek szól. Ez egy vers, amit az osztály tanító maga választ, vagy esetleg ír. Ezzel ad egy tükröt, visszajelzést a gyermeknek, arról, hogy hogyan látja őt. Ebben képi eszközökkel, művészi módon fejezi ki a gyermek eddigi eredményeit és azt is, hogy miben látja szükségét esetleg a fejlesztésnek. A bizonyítvány hosszabbik része, mely akár több oldalas is lehet, hatodik osztályos koráig a gyermek szüleinek szól. Ebben a pedagógus részletesen leírja a gyermek közösséghez, tanuláshoz való hozzáállását, egyes tantárgyakból az eredményeit. Hatodik osztály után ezt az értékelést a pedagógus már a gyermeknek szólóan, nem a szülőknek készíti.
Értékelés van, osztályzat nincs
Ha osztályzatokban értékeljük egy gyermek teljesítményét, akkor azt a számot óhatatlanul egy másik gyerek eredményeihez méri. Amikor a gyerekek számot adnak tudásukról, akkor egy „általános” érdemjegy helyett konkrétan megfogalmazott mondatokat kapnak visszajelzésként a tudásukról. Ez nem összehasonlításra vagy versengésre készteti őket, hanem kizárólag arra, hogy az adott területen lévő hiányosságaikat a jövőben pótolják.
Kiemelt projekt: a méhek tanulmányozása 
Az utóbbi húsz évben egyre nagyobb számban pusztulnak a méhek világszerte, a Waldorf emlékév pedig különös
figyelmet szentel a méheknek. Rudolf Steiner, A méhek lényéről c. művében így ír róluk: „A méhek élete mögött egy rendkívüli bölcsesség áll. (…) Az, amit csak akkor tapasztalunk meg magunkon belül, amikor a szívünk szeretetet fejleszt ki…”.
A Waldorf-pedagógia ezért ebben az évben kiemelt figyelmet szentel a méhek megfigyelésének, a róluk szóló mesék és tanítások megismerésének. A kampány keretén belül a Waldorf intézmények olyan bemutató méhészetek kialakítását is tervezik, ahol egy- egy vizsgálóláda létrehozásával a gyerekek megismerkedhetnek a méhészkedéssel.
Forrás: www.jatekliget.hu <
