Miért fontos, hogy énekeljünk, mondókázzunk? -zenei nevelés alapjai
Nem kell tanult muzsikusnak lennünk ahhoz, hogy jól foglalkozzunk zeneileg gyermekünkkel. Ami igazán számít, az a közös élmény, az együtt mozgás, a jó hangulat és a nevetés. Az pedig már csak ráadás, hogy a kellemes időtöltés nemcsak a kicsit fejleszti, de a szülő-gyermek kapcsolatra is jó hatással van.
Cini, cini muzsika
Meglehet, hogy soha nem volt a kedvencünk az énekóra, nem ismerünk fel minden komolyzenei művet első hallásra, énekelni pedig jobbára csak a zuhany alatt szoktunk, de amint gyermekünk születik, jó, ha fontossá válik az életünkben a zene. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni – mondja Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. A zenei nevelés célja nem csak a zenei képességek kibontakoztatása. Kodály Zoltán szerint a kisgyermek zenei fejlesztése a születése előtt kilenc hónappal kezdődik, a magyar zenepedagógia atyja úgy vélte, hogy az édesanyának ismernie kell az érintés, az énekszó és a ritmikus mozgás jelentőségét gyermeke lelki és mentális fejlődésében.
Hóc-hóc katona
Pszichológiai kutatások is alátámasztják, hogy az érintés, ölben ringatás és éneklés, dúdolás egyértelműen jó hatással van a felnőtt és a gyermek kapcsolatára. Nemcsak az édesanyák élvezhetik tehát a pozitív hatást, hanem az édesapák, nagyszülők esetében is segíti a gyermekkel való kapcsolat kialakítását az érintés, a testi kontaktus és az éneklés. A zenei nevelés hatása az érzelmi és szociális készségek fejlődésén túl a mozgás- és beszédkészség terén is megmutatkozik. A ringatás pedig nemcsak a gyermek ritmusérzékét fejleszti, hanem az idegrendszerét is.
Tente, baba, tente
Az újszülöttek és csecsemők rendszerint élvezik, ha altatódalokkal ringatjuk el őket. Ha pedig ébren vannak, öltözködés közben remek móka a testrészek nevével mondókázni, az adott testrészre mutatva.
Kicsi orr, kicsi száj,
Keretezi kerek áll,
Kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
A pillái lombok.
Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem
Bölcsődéskorú gyerekek esetében az ölbeli játékok kapnak szerepet. A személyes kapcsolat nagyon fontos, a felnőttel, emellett a gyerekek biztonságérzetét növeli az az örömforrás, amit a mondókák ismételgetése okoz. A tenyeres, ujjkiszámolós játékok mellett kedveltek az ültetők, állítgatók, jártatók is.
Egy, kettő, három, négy,
Te kis cipő hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a világ végére.
Nézzétek csak, emberek!
Nagy csizmában kisgyerek.
Hazafelé lépeget,
hátrafelé nézeget.
Erre kakas, erre tyúk 
A zenei képességek fejlesztése a gyermek egyéb képességeinek terén is pozitív változást idéz elő. Óvodáskorban a dalos táncos játékok támogatják a mozgásfejlődést – a mozgás rendezettebbé válik, fejlődik az egyensúlyérzék és ritmusérzék. A ritmus – és dallamhangszerek megszólaltatásával erősödik a szem-kéz koordináció, de a zenei foglalkozások során a hallott információk feldolgozása, a vizuális memória és a figyelem is fejlődik. A mondókák megtanulása szókincset, emlékezetet fejleszt, a körjátékokban való részvétel pedig a szociális érettséget is elősegíti. Ragyogó választás lehet Lőrik József: Gyermekvers és mondókagyűjteménye, ha minél több mondókával szeretnénk megismertetni az apróságokat.
Ha még mindig bizonytalanok vagyunk
A legjobbat szeretnénk gyermekünknek, de előfordulhat, hogy a zenei nevelés számtalan pozitív hatását ismerve továbbra sem tudjuk, hol is kezdjük, mikor és mit is énekeljünk, mondókázzunk. Ha így érzünk, akkor érdemes felkeresnünk olyan csoportos foglalkozásokat, amiken gyermekünkkel részt vehetünk. Itt a jókedv ragadós, a közös foglalkozásokon sok dalt, mondókát megtanulhatunk, amit otthon is gyakorolhatunk, megismerhetjük, hogy milyen korosztályának megfelelő hangszereket és hogyan tudunk használni, akár otthon is. Érdeklődjünk a lakóhelyünk közelében elérhető ilyen lehetőségről!
Forrás: www.jatekliget.hu
