Mit meséljek óvodás gyermekemnek? Karácsonyi könyvajánlóval!
Nem a gyermekkel együtt töltött idő mennyisége, hanem a minősége számít igazán – ezt az állítást az utóbbi években több kutatás is alátámasztotta. A minőségi idő eltöltésének egy remek formája a meseolvasás. Ilyenkor egymás közelségében, jó hangulatban töltődhettek fel hétköznaponként az egész napos távollét után, vagy akár esős hétvégéken is. Ha szívesen olvasnál mesét gyermekeddel, de nem tudod, hogyan fogj hozzá, blog bejegyzésünk segíthet!
Mese könyv nélkül
Az óvodáskorú gyerekek szívesen hallgatnak róluk szóló történeteket. Az „én mesék” szólhatnak akár a napi történésekről, a reggeli indulásról, az óvoda utáni játszóterezésről, de mesélhetünk régebbi történeteket arról az időszakról, amikor még anya pocakjában volt, a csecsemőkoráról vagy korábbi karácsonyokról. Az is előfordulhat, hogy mesekönyv olvasás közben jut eszébe egy történet egy képről, vagy egy mesebeli történésről és így elkalandozunk. A mesélésben már nem az eredeti történet, hanem a tavalyi nyaraláson evett lángos vagy a nagymamánál talált csigaház lesz a főszereplő.
Kedvenc mesék
Óvodás gyermekednek már lehet egy vagy több kedvenc meséje. Ezeket gyakran kéri, akár többször is egymás után. Idővel már nemcsak mi felnőttek, hanem a gyermek is fejből tudja a történetet, vagy adott mondatokat a megfelelő időben mond el helyettünk, esetleg ki is javít bennünket, ha eltévesztjük a történetet, vagy kihagyunk egy mondatot.
Mesék újragondolva
A kedvenc történetek mellett lehetnek olyan mesék, mesekönyvek, amik valamiért nem lopják be magukat elsőként a szívükbe. Ha nem szeretnénk őket a polcon porosodni hagyni, akkor érdemes néha elővenni és egy próbát tenni velük. Ilyenkor az is jó lehetőség, ha nem az eredeti szöveggel olvassuk a történetet, csak lapozgatjuk a könyvet, találjuk ki magunk a történetet a saját szavainkkal, vagy beszélgessünk gyermekünkkel a képekről.
Képeskönyv nézegetés
Nem kifejezetten mesélés, de könyvekhez kapcsolódó közös tevékenység a könyv nézegetés. Ilyenkor párbeszéd alakul ki gyermekünk és közöttünk, a könyvet lapozgatva a látottakról mondunk mi valamit, vagy figyeljük, hogy mi az, amivel kapcsolatban neki eszébe jut valami. A képeskönyvek lehetnek tematikusak, szólhatnak például járművekről, állatokról, de egyes ünnepkörök kapcsán is találhatunk könyveket.
Varázsmesék
Kisebb gyermekeknél a mesevilág és a valóság összemosódik, még nem tudják megkülönböztetni egymástól a kettőt. Középső és nagycsoport környékén azonban már kialakul ez a képességük, így ebben az időszakban már félelem és szorongás nélkül képesek befogadni a varázsmesék történeteit, hiszen gondolatvilágukban már elkülönül a mese története a valóságtól. A gyermek beleéli magát a történetbe, azonosul a főhőssel, de közben tudja, hogy ez nem a valóság.
Hosszabb, bonyolultabb cselekményű mesék
Nagycsoportos gyerekek már képesek hosszabb mesét is végig hallgatni. 5-7 éves koruk körül már nemcsak ezek megértéséhez, de a képek alapján az önálló történetmeséléshez is elég nagy a szókincsük. Az ebben az életkorban hallott mesék lesznek általában az első olyan történetek, amelyeket a már olvasni tudó kisiskolások szívesen olvasnak önállóan is.
Ünnepi könyvajánlónk, történetek Télapóról, karácsonyról:
Tudjuk, hogy a mesekönyv fontos fejlesztő eszköz a gyerekek számára, de vajon melyik a jó választás? A Játékliget szakértője elmondta, melyik életkorban, milyen az ideális mese gyerekeknek.
A meseolvasás számtalan előnyeiről olvashattatok már nálunk többször is korábban. Most egy érdekességet szeretnénk megosztani veletek a témával kapcsolatban. Tudtátok, hogy öt éves korukig több mint egy millióval több szót hallanak azok a gyerekek, akiknek naponta olvasnak mesét a szüleik? Elmondjuk, hogy ez miért fontos és pontosan hogyan lehetséges.
A csecsemőkori, apró kezekbe illeszkedő képeskönyvektől az óvodáskor végéig eljutunk a hosszabb történetekig. De mit olvassunk, vagy meséljünk még egyáltalán a betűket már ismerő, önállóan is olvasó kisiskolásnak? Baj-e, ha „helyette” olvasunk, szükség van-e az esti mesére?
Gyakran hallani a „digitális bennszülöttként” emlegetett alfa generációról, arról, hogy a mai 10 év alatti gyerekek szabadidejük nagy részét monitorok előtt töltik. A Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, tapasztalatai szerint az elektronikus eszközök népszerűsége mellett olvasunk-e még mesekönyveket, mennyire jellemző program ez a családokban.