Nem csak az elhízás miatt fontos, hogy ne tévézzenek a 2-4 év alatti gyerekek!

Civilizációs betegségek – már gyermekeknél is

A WHO ajánlása alapvetően a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mely az elhízás egyik fő rizikófaktora. A túlsúly számos betegség – diabétesz, magasvérnyomás, érbetegségek – kialakulásának veszélyét növeli. Ezek a korábban csak felnőtteknél vagy idősebbeknél megjelenő kórképek ma már óvodás és kisiskolás korúak körében is egyre gyakrabban fordulnak elő. A megelőzésre tehát már születéstől kezdődően ügyelni kell.

Az ajánlás ezért már a kisbabák számára is napi 30 perc hason töltött időt javasol. A szervezet kutatói nem javasolják, hogy az egy év alatti gyermekek egy óránál hosszabb időt töltsenek autóban vagy babakocsiban bekötve, ennél hosszabb ideig ne legyen korlátozva a mozgásuk. Az egy és három év közöttiek részére pedig legalább napi 3 óra aktív mozgást javasolnak.

A mozgás-agyfejlődés duója

A WHO célja, hogy a gyerekek életének része legyen a rendszeres mozgás, amit úgy tudunk elérni, ha már születésüktől kezdve beiktatjuk a napirendbe. A rendszeres séta a friss levegőn, a játszóterezés, a kerti játékok és a kismotorok, futóbiciklik és kirándulások azonban nem csak ezért fontosak a gyermekek életében.

A mozgás nemcsak az elhízás megelőzése miatt fontos, hanem számtalan képesség is csak a segítségével fog megfelelően fejlődni – mondja a Játékliget szakértője. A kúszás-mászás elmaradása például valószínűsítheti a gyermeknél a későbbiekben megjelenő tanulási nehézségek, például diszlexia vagy diszgráfia kialakulásának megjelenését. A figyelemzavaros gyerekek esetében is kimondottan jótékony hatású a mozgás és nemcsak azért, mert lefárasztja őket. Az egyensúlyérzékre ható, ritmussal járó mozgások az agyat és a központi idegrendszert is fejlesztik.

A nagymozgások fejlődése fontos szerepet játszik a finommozgások kialakulásában is, éppen ezért az 5 éves korig lezajló mozgásfejlődés nagyon fontos nem csak az izom- és vázrendszer fejlődése, de az iskolaérettség szempontjából is: befolyásolja, hogy például a gyermek ceruzafogása, írása hogyan alakul, mennyire tud majd az ollóval ügyesen bánni. A kúszás-mászás, járás, futás, ugrálás tehát nem csak a gyermek edzettségét az idegrendszerét és az agyat is fejleszti.

Mivel segíthetjük, hogy a gyermek szeressen mozogni?

• Csecsemőknél, ha a baba már megtartja a fejét, képes a hasára fordulni, napi fél órás játékos tornát beiktathatunk a napirendbe. Eközben viccesen, mondókázva finoman átmozgatjuk, gyengéden masszírozzuk a kicsit.
• A már kúszni-mászni tudó csöppség számára alakítsunk ki biztonságos környezetet a lakásban, ahol nyugodtan közlekedhet, felfedezheti az otthonát és közben gyakorolhatja a mozgást is. Készüljünk fel, hogy hamarosan megkapaszkodik majd a tárgyakban, és a felállással is megpróbálkozik.
• Egy évesek számára a mozgást az újonnan elsajátított járás begyakorlása jelenti, ebben az életkorban rendszerint szüntelenül próbálkoznak, esnek-kelnek, totyognak, megkapaszkodnak és tovább haladnak. A lakásban és a szabadban is sétálhatunk velük, akár a kezünkbe, akár a babakocsiba kapaszkodva, de népszerűek a járás közben húzható és tolható játékok is.
• Egy-másfél éves kortól már rollereket, futóbicikliket is élvezettel hajtanak. Emellett a szaladgálás, a bújócska, ugrálás és a tánc is remek mozgásformák ebben az időszakban.
• A hintázás nagyon sok izomcsoportot megmozgat, emellett stimulálja az agykérget is, így ezt semmiképp se hagyjuk ki. A másik nagy kedvenc a labdázás, ami szintén kiváló mozgásfejlesztő eszköz.
• Érdemes több mozgásformát és sporteszközt kipróbálni. Ha egyik nem válik be, akkor tegyük el későbbre, a gyerekek gyorsan változnak, így könnyen lehet, hogy néhány hét múlva már nagy kedvenc lesz. Bíztassuk őket mozgásra, szervezzünk közös programokat, a kevésbé aktív gyerekeket is könnyebb rávenni a mozgásra, ha mi is részt veszünk benne.

Forrás: www.jatekliget.hu