Nem hallgat rám a gyerek! Mit tegyek?

Nézzünk a szemébe!

Kevésbé hatékony az a kérés, amit a konyhából kiabálunk a szobájában épp valamivel foglalkozó gyermek felé, mint az, amit közvetlenül a szemébe nézve intézünk hozzá. Megeshet, hogy valóban nem jut el hozzá az üzenet, vagy hallja ugyan, de mivel nem reagált rá semmit, az is lehet, hogy elfelejtette. Mi pedig eközben gyakorlatilag ok nélkül idegeskedünk a frissen főzött vacsoránk felett.

Tipp: ne a távolból kiáltsunk, mindig álljunk szemtől szemben és nézzünk a szemébe, ha kérünk tőle valamit, így rendszerint sokkal hatékonyabban teljesülnek a kéréseink!

Nem akarja, vagy nem tudja?

A mindennapi rohanásban bizony megfeledkezünk róla, hogy a gyereket valóban gyerekként, az életkorának megfelelően kezeljük. Szeretnénk, ha tartanák velünk a tempót, ők pedig sokszor nem azért nem teszik, mert nem akarják, hanem mert nem tudják. Ilyenkor segít, ha utasítások helyett információt adunk, amivel meg tudja oldani a feladatot.

Tipp: Rakd el a ruháid helyett fogalmazzunk konkrétan és mondjuk, hogy a pólókat a harmadik polcra, a zoknikat a második fiókba tegye! A játékok elpakolásánál is fontos, hogy jól átlátható, a gyerek számára is érthető és elérhető legyen a rendszer. Matricázzuk fel az egyes játékok helyét és így már kérhetjük például, hogy az autókat a kék dobozba, vagy a könyveket a bagoly matricás polcra tegye.

Az is számít, hogyan kérünk

Ha sokszor kértünk már, de hiába, vagy fáradtabbak vagyunk, rossz napunk volt, hajlamosak vagyunk a problémáinkat a gyerekre zúdítani, aki bármennyire is szeretné, nem fogja tudni kihámozni a lényeget. „Egész nap dolgoztam, hazavezettem a dugóban, vacsorát főztem és most csak azt szeretném, hogy legalább a tányért elpakold magad után.”

Tipp: Rövid kérésekkel könnyebben célhoz érünk. „Bori, kérlek tedd a mosogatóba a tányérod!” Sokkal hatásosabb, mint a fentebb vázolt hosszú mondat.

Írjuk le!

Teljes mértékben gyerekfüggő, hogy valakinél a szóbeli vagy az írásbeli kérések vezetnek eredményre. Érdemes próbát tennünk és rövid jegyzetet készítenünk, különösen akkor, ha a mindennapos rutin feladatok kapcsán akadnak küzdelmeink.

Tipp: Az egyik gyakori probléma a reggeli készülődés. Ilyenkor segíthet egy, az íróasztala vagy az ágya mellé kitűzött jegyzet – címszavas felsorolás - az elvégzendő feladataival: reggeli, fogmosás, uzsonnát tedd be a táskába, öltözz fel stb. Így pontról pontra haladva semmi nem marad ki.

Együttérzés és időzítés

Nagyobb lendülettel végzi az feladatot, amihez nincs kedve, ha tudja, hogy vele vagyunk, elfogadjuk az ezzel kapcsolatos érzéseit. Ha reggelenként nyűg az iskolába indulás, mondjuk el nyugodtan, hogy megértjük, mi is szívesebben hevernénk a kanapén, vagy mennénk kirándulni a jó időben, de most ez a dolgunk, mi munkába, ő iskolába indul. Tervezzük el a délutánt, apróbb örömöket csempészve a kötelező utáni időszakba, a „nemszeretem” feladatokkal is könnyebben megbirkózik majd.

Tipp: A gyermek megismerése, elfogadása és érzéseinek figyelembevétele a kéréseink teljesülése és a harmonikus együttélés miatt is fontos. Ha például tudjuk azt, hogy most a kedvenc rajzfilmjét nézi, mondjuk el neki, hogy szeretnénk, ha levinné a szemetet, nem a műsorát félbeszakítva, hanem azt követően. Azzal, hogy elismerjük, ami neki fontos, ő is szívesebben tesz majd eleget a mi kéréseinknek.

Ha úgy látjuk, hogy a kéréseinkkel továbbra sem érünk el a céljainkat, akkor érdemes azon is elgondolkodni, vajon megfelelően értjük-e egymás érzéseit, valóban arra reagálunk-e, ami a másikba lezajlik vagy esetleg félre értelmezzük a reakcióit. Ilyen esetben az érzelmi intelligencia játékos fejlesztése segíthet meg- és felismerni, nevén nevezni az érzéseinket és ezzel megteremteni az eredményesebb kommunikáció alapjait.

Forrás: www.jatekliget.hu