Óvodakezdés – az EQ fejlesztésével könnyebb lehet
Szülők és gyerekek számára izgalmas ez az időszak: a gyerekek óvodába mennek, mi pedig szeretnénk, ha a beilleszkedés minél gördülékenyebben menne. Korábban írtunk már róla, hogy milyen praktikákkal segíthetjük az évkezdést és az elválás megkönnyítéséhez is adtunk tippeket. A visszajelzéseitek és kéréseitek alapján ezzel a témával idén az érzelmek oldaláról is foglalkozunk, dr. Kádár Annamária pszichológus, tréner segítségével.
Elválás, alkalmazkodás, szabályok és új barátok
Az óvodakezdéssel nagyon megváltozik a gyerekek élete. Ha nem járt korábban bölcsődébe, akkor most először tölt hosszabb időt a szülei, édesanyja, testvérei nélkül. Megismeri és alkalmazkodni próbál az óvodai szabályokhoz, rengeteg új inger éri, s habár az új barátok és játékok gondolata elsőre csábítóan hangzik, még a bátrabbak is megszeppenhetnek, amikor először léppnek be a csoportszoba ajtaján, ahol sok idegen szempárral találják szembe magukat.
„A gyermeknek ebben az időszakban számtalan olyan feladattal kell megbirkóznia, amelyek nagy megpróbáltatások elé állítják: le kell válnia szüleiről, meg kell tanulnia, hogyan kezelje félelmeit, késleltesse vágyait.
Rengeteg érzés kavarog tehát benne, ugyanakkor a kisgyermek nagyon nehezen tudja megfogalmazni problémáit, csupán az érzések szintjén éli meg a feszítő állapotokat.”
Hogyan segíthetünk?
Az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztésével jelentős mértékben megkönnyíthetjük gyermekünk számára ezt az időszakot. Egy magas érzelmi intelligenciájú gyermek meg tudja nevezni a saját érzelmeit, képes uralni és kontrollálni őket. Megfelelő gyakorlással és tanulással fel tudja ismerni, ha az adott helyzetben dühös vagy ideges (mert valami például nem úgy sikerült, ahogy szeretné) és kezelni is tudja ezt a helyzetet: ahelyett, hogy a falhoz vágna egy kisautót, képes lenyugtatni magát. Azáltal, hogy ismeri a saját és felismeri a környezetében lévők érzelmeit, kialakul az empátia, ami többek közt abban is segít, hogy az óvodában is szorosabb barátságokat tudjon kialakítani.
A magas érzelmi intelligenciával rendelkező gyermek képes:
- Felismerni a saját érzelmeit.
- Tudja kezelni is az adott érzelmet, szabályozni, irányítani a reakciókat, amit az érzelmei váltanak ki. Szükség esetén tud segítséget is kérni.
- Képes lesz megérteni mások érzelmeit, a saját vágyait késleltetni, várni.
- Társas kapcsolatokat kiépíteni, barátokat szerezni, a többiekkel együttműködni a játékban.
Mitől függ a magas értelmi intelligencia?
Nagyrészt a családi minták alapján alakul ki. Fontos szerepe van benne a példamutatásnak – szülőként mi, hogyan kezeljük például a stresszes helyzeteket – de az intelligencia hányadossal (IQ) szemben az EQ fejleszthető is, amire szükség is van, különösen a szokatlan vagy a váratlan élethelyzetek esetén. 
„A szülők válása, egy kistestvér érkezése, a nagyszülő halála is megviselheti a kicsi lelkivilágát épp úgy, mint az óvoda kezdése. Fontos tudnunk, hogy óvodáskorban még nem a gyermek uralkodik az érzelmein, hanem az érzelmek a gyermeken. Érzelmi szempontból ez az időszak igazi hullámvasút: nagyfokú emocionális ingerlékenység és gyenge érzelmi stabilitás jellemzi. A gyermek érzelmei erősek, de még differenciálatlanok, gyorsan váltakoznak, és szélsőségesek. Úgy képes átlépni egyik érzelmi állapotból a másikba, hogy eközben nem érez semmilyen belső ellentmondást. Gyakran átéli az érzések ambivalenciáját is: egyszerre imádja és gyűlöli szüleit, és tehetetlennek érzi magát ebben a belső zűrzavarban.”
Az elvárások és a figyelmen kívül hagyás ront a helyzeten
Dr. Kádár Annamária hangsúlyozza, hogy a gyermeken azért is sokszor feszültség, szorongás, félelem uralkodik el, mert nem tudja kezelni az érzelmi életének az ellentmondásait.
Mivel testi és lelki adottságai, akaratának fejletlensége, alacsony frusztrációtoleranciája még nem teszi lehetővé, hogy egy felnőtthöz hasonlóan eligazodjon a bonyolult külső és belső világban, gyakran tehetetlennek érzi magát. Ha a szülő és a pedagógus teljesítményorientált, hogyha nagyon magasra helyezi a mércét vagy átadja a gyermeknek saját szorongásait, bizonytalanságát, ha felnőttszerepbe emeli a gyermeket, ha értelmezi problémáit, ha semmibe veszi és lekicsinyli félelmeit, szorongásait, akkor még jobban kibillentheti őt az amúgy is ingatag egyensúlyi állapotából.
„Az óvodáskorban az egyik legcsodálatosabb dolog, hogy a gyermek még nem akar másnak látszani, mint ami, nem visel álarcokat, nem akar megfelelni, és vegytisztán mutatja meg azt, amit az adott szituációban megél.”
Az EQ fejlesztése
Ezekre az őszinte érzelmi reakciókra építhetünk az érzelmi intelligencia fejlesztése során is. A gyermek élményeinek és érzéseinek kifejezésére alkalmas a (szerep)játék, bábozás, a mesehallgatás és az érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjáték. Ezek mind remek lehetőséget kínálnak arra, hogy beszélgessünk arról, hogy az egyes szereplők hogyan érezhetik magukat az adott szituációban, ezáltal a gyermeknek segítünk beazonosítani az egyes érzelmeket. A speciálisan erre az érzelmi intelligencia kifejlesztett társasjátékok pedig a még természetesebbé teszi azt, hogy egyáltalán foglalkozzunk az érzelmek témájával.
Forrás: www.jatekliget.hu
