Tervek és valóság – hogyan legyen jobb a következő hetünk otthon?
Egy hete megváltozott az életünk, a gyerekek itthon, a szülők többsége szintén távmunkában. Megkönnyebbülten és egyúttal aggódva hallgattuk, hogy bezárnak az iskolák. Hamar elterveztük, milyen lesz a napirend, hogyan osztjuk be az időnket a következő hetekben. Aztán jött a helyzet élesben.
Napirend helyett rögtönzés
Olvashattunk, hallhattunk más szülők vegyes tapasztalatait, de a tény, hogy nagyon rövid idő alatt kellett váltanunk, az online oktatás pedig új nekünk, új a pedagógusoknak. Még az egyébként kütyüfüggő gyerekek is megilletődötten felelnek az online órán a tanár kérdésére, nem is beszélve arról, hogy mindenkinek meg kell tanulnia eligazodnia az új rendszerben: pontosan melyik felületen, hol érkezik a házi, mikor lesz az online óra. Az előre beosztott napirendet aztán óránként írtuk át, volt, hogy a házi este későn készült és olyan helyzet is előfordult, hogy az ebéd közben jutott eszünkbe, hogy egy perc és kezdődik az online óra. Azóta van egy – többé kevésbé végleges - órarendünk, amiben az online órákat vezetjük és egy másik, amiben a leadásra váró anyagokat, határidővel.
Az otthon tanulás sokkal nagyobb önállóságot vár el a gyerekektől, ezzel nem egyformán birkóznak meg. Beszéljük meg, hogy mikor van az önálló tanulás ideje, amire nekünk is szükségünk van, hogy a munkánkat elvégezzük. 
Segítsünk nekik, alakítsuk ki közösen a napirendet, szerepeljenek benne az online órák, az egyéb feladatok elkészítése, de kapjon helyet a mozgás és a kreatív feladatok is!
Családi hullámvölgyek
Ebben a speciális helyzetben nem meglepő, ha változékony a hangulatunk. A kezdeti lelkesedést, a mindent meg tudok oldani érzését követhetően akár szélsőséges rosszkedv is jelentkezhet. A család minden tagjára igaz ez, a gyerekeknek épp úgy lehetnek jobb napjai, amikor jobban kezeli az új helyzetet, és olyan is, amikor kevésbé tud alkalmazkodni a változásokhoz.
Ilyenkor fontos, hogy mi felnőttek támogatóan álljunk a gyerekekhez. Engedjük meg nekik a rossz érzéseket. Ahogyan magunktól, úgy a gyermektől se várjunk tökéletességet, fogadjuk el, hogy ennek az időszaknak megvannak a maga szakaszai. Hol jobb, hol rosszabb. Szülőként akkor tudunk nyugalmat közvetíteni a gyermek felé, ha a saját biztonságérzetünket – amennyire lehet ebben a helyzetben – visszaszerezzük. A bizonytalanság ellenszere az információ, ezáltal nyerhetjük vissza az irányítást, a kontrollt az életünkben. Hiteles forrásokból tájékozódjunk, informálódjunk a megelőzésről: tudjuk, hogy a helyes kézmosás mennyire fontos, gyakoroljuk a gyerekekkel közösen. Hogy a fertőzésveszélyt minimalizáljuk, lehetőleg használjuk az online bevásárlási lehetőségeket. Ha a szabadba indulunk levegőzni, válasszuk a kertet, vagy olyan helyet, ahol nincs tömeg.
Anya, mi lesz velünk?
A saját nyugalmunk és biztonságérzetünk megteremtését követően tudjuk a gyerekek felé is azt a támogató hátteret biztosítani, amire ebben a helyzetben szükségük van. Hiszen ők is aggódnak: rajtunk is érzik a feszültséget, a nagyobbak az interneten is olvashatják a híreket, de a felnőttek beszélgetéseiből is elkapnak szavakat, mondatokat. Féltik a nagyit, akit most még meg sem látogathatnak.
Fontos, hogy a jelenlegi helyzetről velük is beszélgessünk, életkoruk szerint magyarázzuk el nekik, hogy miért alakult most így az életünk. Nem szerencsés, ha a sokszor kattintásvadász szalagcímek alapján tájékozódnak, jobb, ha mi szülőként „előszűrjük” a híreket. Ha beszélünk erről, azt is úgy tegyük, hogy a biztonságérzetüket növeljük, vagyis mondandónkat érdemes a megelőzésre fókuszáltan megfogalmazni, ezzel is csökkentve a szorongásukat. Fontos, hogy a megelőzést azonban ne fenyegetéssel érjük el, semmiképp ne mondjuk, hogy ha nem mosol kezet, akkor megbetegszel! Nagyon fontos a pozitív hangsúly, a példamutatás: tanuljunk közösen kezet mosni.
Egész nap az online térben lóg 
A tanulás és a barátokkal való kapcsolattartás is az internet segítségével lehetséges csak ebben az időszakban. Természetesen aggódunk, hogy így az egész napját a képernyő előtt tölti. Erre a megoldást nekünk kell megteremteni, a napirend segítségével. Említettük, hogy ebben a tanulás mellett a mozgás és a kreatív feladatok is fontos, hogy helyet kapjanak.
A napirend keretet ad a napnak: reggel ugyanúgy felöltözünk, elkészülünk, mintha iskolába mennénk. A képernyő előtt töltött időben az iskolai feladatok és a közös online játék vagy beszélgetés a barátokkal, családtagokkal is bele tartozik. Ez is fontos része a mindennapoknak. Emellett azonban legyenek egyéb elfoglaltságok is, például könyv olvasásra vagy kreatív hobbira kijelölt idő, amivel szívesen foglalkozik. Vonjuk be a házimunkába, segíthet a főzésben, takarításban is. Mozogjunk együtt: akár a testnevelés „házi feladat” youtube fitnesz videóra, akár magunk is kereshetünk olyat, amihez kedvünk van. Szintén fontos a példamutatás, szívesebben végzi a gyerek, ha mi is beszállunk és nem kötelező a feladat. Egy kis feszültséglevezető mozgás pedig a mi hangulatunknak is jót tesz. Esténként családi programot is szervezzünk: közös beszélgetés, társasozás, régi fotók nézegetése, élmények felidézése, a jövő tervezése segíthet abban, hogy kellemes emlékek is maradjanak ebből az időszakból.
A jelenlegi helyzet sok bizonytalansága ellen – hiszen nem látjuk a végét - Igyekezzünk amennyire lehet a pillanatra koncentrálni. Legyünk jelen, nemcsak fizikai értelemben, hanem érzelmileg elérhetőek. Töltsünk együtt minőségi időt, és ne stresszeljünk, ha nem úgy sikerül, ahogy elterveztük. Hagyjunk időt magunknak belerázódni az új helyzetbe.
